English
    Hol vagyok? >> Nyitólap\Halálozás\Kardiovaszkuláris\Nemzetközi áttekintés
  
:: Menü
::
 Megbetegedés
::
 Egészségfejlesztés
::
 Egészségmagatartás
::
 Épszív honlap
::
 Egészségadattár
:: Ajánlatunk

NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS

Magyarországon a férfiak korai halálozása (az 1-64 éves korban bekövetkezett halálozás) 1970-től 1993-ig – az 1980-as évtized második felének kivételével – folyamatosan emelkedett. 1990-től az 1970. évi halálozási szint másfélszeresét is meghaladta és 1992-1994 volt az a három év, amikor értéke 100 000 főre a 800-at is túllépte (a maximum 1993-ban: 830,1 haláleset 100 000 főre). Az évszázad utolsó két évtizedében a magyar férfiak korai halálozása a KKE átlagnál jóval magasabb volt és távolsága az időközben folyamatosan csökkenő EU átlagtól áthidalhatatlannak tűnő szakadékká terebélyesedett (1. ábra).

A nők korai halálozásának alakulása – bár jóval alacsonyabb szinten – hasonló tendenciákat jelez és az 1993. évi maximuma 323,5 halálesetet jelentett 100 000 főre. A szakadék az EU átlaggal szemben körükben is észlelhető és halálozásuk magasabb volt a KKE országok női lakosságának átlagos halálozási szintjénél.

A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás trendje a magyar férfiak esetében szintén 1993-ban jelzett maximumot (280,1 haláleset 100 000 főre), de ez alig haladta meg a mutató egy évtizeddel korábbi (1984: 277,6) maximális értékét (2. ábra).

A nők keringésrendszeri betegségek okozta korai halálozása az 1980-as évek elején volt a legmagasabb (1981: 111,0 haláleset 100 000 főre), azóta a csökkenés időnként megtorpant és csak 1994-től került a mutató értéke tartósan 100 alá.

A vizsgált évtizedekben Magyarországon

  • a korai halálozás relatív kockázata nőtt és az 1990-es évek második felében a férfiak halálozása mintegy két és félszerese, a nőké pedig kétszerese volt az EU átlagnak;
  • a keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás relatív kockázata mindig nagyobb volt mint az összhalálozásé a férfiak és a nők körében egyaránt;
  • a keringési rendszer betegségei miatt a nők relatív halálozási veszélyeztetettsége az EU-ban élő nőkkel szemben legalább olyan vagy nagyobb volt mint a magyar férfiaké az EU férfi lakosságával szemben
A magyar halálozási trendek távolodását az EU átlagtól számszerűen jelzi a halálozás relatív kockázata, amely a magyar halálozási mutató és az EU átlag hányadosa. A mutató tehát azt fejezi ki, hogy a magyar lakosság halálozása hányszorosa az EU-ban élő, megfelelő korú és nemű lakosság átlagos halálozási szintjének (1. táblázat).

Az 1990-es évek második felében az 1-64 éves, magyar férfiak és nők körében a keringési rendszer betegségei okozta halálozás több mint háromszorosa volt az EU átlagnak.

A keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya az egyes életkorokban, de még a korai halálozást meghatározó 1-64 éves életszakaszon belül is igen eltérő (3. ábra).

Az 1994-től 1999-ig eltelt 6 évben bekövetkezett haláleseteket alapul véve, hazánkban

  • 1-24 éves korban a férfi halálesetek 4,6%-át, a női halálesetek 7,3%-át okozták a keringési rendszer betegségei. Ebben a nagyon fiatal (gyermek-, serdülő- vagy igen fiatal felnőtt) életkorban a sérülések, mérgezések és egyéb erőszakos okok vezetnek elsősorban elhalálozáshoz (férfi halálesetek 61,5%-ban; nők esetén 40,0%-ban). A betegségek körén belül is nagyobb a daganatok haláloki súlya a keringési rendszer betegségeinél.
  • A korai halálozásban 25-64 éves korban válnak meghatározóvá a keringési rendszer betegségei. A halálesetek közel harmada (32,7, illetve 31,3%-a) a keringési rendszer valamely betegsége miatt következett be a vizsgált hat év alatt.

Idős korban – 65 éves és idősebb korban – a halálokok több mint fele tartozott a keringési rendszerhez. Ebben a körben azonban – különösen 75 éves és idősebb korban – a betegségek okozta halálozások oki struktúráját kellő óvatossággal szükséges kezelni. Az idős korra kialakuló összetett egészségkárosodások önmagukban is csökkenthetik a halálok megállapításának megbízhatóságát.

A keringési rendszer betegségei okozta halálesetek több mint kétharmada (a vizsgált 6 év alatt 71,3%-a) idős korban történik. Ez arra figyelmeztet, hogy a keringési rendszer betegségei okozta halálozás alakulását nem ésszerű az időskort is felölelő életszakaszon (pl. 0-X éves korban, vagy 15 éves és idősebb korban) elemezni, mert az időskori halálozások jellegzetességei és problémái – az időskori halálesetek túlsúlyából adódóan – elfedik a korai halálozás saját törvényszerűségeit.

A keringésrendszeri betegségek okozta halálozás részletes elemzését 25-64 éves korban tartottuk célszerűnek. A 25-64 éves életszakaszon történő részletes elemzés fontosságát nyomatékosítja az a tény is, hogy hazánk férfi és női lakosságának korai halálozása 25 éves kortól szakadt el jelentősen az EU átlagtól és a KKE átlagot is meghaladta (4. ábra).

Az EU mai tagállamait alapul véve, az 1970-es évek elején a magyar 25-64 éves férfiak keringésrendszeri betegségek miatti halálozása – Finnország különleges helyzetét figyelmen kívül hagyva – a tagországok körében észlelt maximális halálozási szint alatt helyezkedett el (5. ábra).

Hazánkban még 1975-ben is alacsonyabb volt a 100 000 férfire jutó halálozás (316,79) mint Írországban (335,25) vagy pl. az Egyesült Királyságban (335,20). Az 1970-es évek második felében – a hazai halálozás rohamos növekedése miatt – nemcsak ezeken az országokon léptünk túl, hanem 1980-tól a finn halálozási szint is egyre alacsonyabb a magyar férfiak keringésrendszeri betegségek okozta halálozásánál. Nemzetközi összehasonlításban súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar halálozási szint a közép-kelet európai országok lakosságának átlagos halálozási szintjét is meghaladta a férfiak és a nők viszonylatában egyaránt.

Az 1970 óta eltelt évtizedekben uralkodó ellentétes irányú trendek következménye, hogy míg az EU országok átlagában felére – Finnországban harmadára, negyedére – csökkent a keringési rendszer betegségei okozta halálozás a század utolsó éveire, addig Magyarországon még 2000-ben is mintegy 13%-kal volt magasabb a férfiak halálozása mint 1970-ben (2. táblázat):

A 25-64 éves magyar nők eleve alacsonyabb halálozása és halálozásuk 1970-hez képest észlelhető csökkenése 2000-re, nemzetközi összehasonlításban korántsem tekinthető megnyugtatónak. A 25-64 éves férfiak általános halálozása az EU országok férfi lakosságának átlagos mutatójával szemben kétségtelenül nagyobb relatív kockázatot jelez már 1980 óta mint  a nőké (6/a ábra).

A keringési rendszer betegségei okozta halálozás relatív kockázata viszont 25-64 éves korban is meghaladja a nők körében a férfiakét (6/b. ábra). Megelégedésre tehát a nők estében sem lehet ok Magyarországon.

Hazánkban a keringési rendszer betegségei miatt 25-64 éves korban bekövetkezett férfi halálesetek mintegy felét (52,51%-át), a nők haláleseteinek 41,66%-át ischaemiás szívbetegségek (továbbiakban: ISzB) okozták (7. ábra).

Az ISzB, valamint az agyérbetegségek és a hipertónia együttesen döntően meghatározta a keringési rendszer betegségei miatti halálozást: 5 halálesetből 4-ben valamelyikük képezte a halál okát.

Nyomtatóbarát változat
<< Elõzõ
:: Menü
 Kardiovaszkuláris
::
 Halálozás
::
 Megbetegedés
::
 Daganatos
::
:: Bejelentkezés:
Felhasználónév:
Jelszó:
:: Keresés:
 HÍREK
::
 TÁVOKTATÁS
::
 FÓRUM
::
 LINKGYÛJTEMÉNY
::
 REGISZTRÁCIÓ
::
 BELÉPÉS
::
 IMPRESSZUM
::
 
Rendszergazda: root@nepegeszseg.hu • Adminisztráció: admin@nepegeszseg.hu • Webmester: webmester@nepegeszseg.hu
© 2002. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Népegészségügyi Iskola • Minden jog fenntartva! All rights reserved!